Régebben még megpróbálkoztam megérteni, mi alapján kerül ki az index.hu-ra bármelyik poszt. Sok mindent elolvastam, elég volt, ha az egymondatos ajánló értelmes, magyarul megszerkesztett mondat volt. Többször néztem magam elé döbbenten, mint megelégedetten.

Azt is érdeklődve szemléltem, ha valami nagy durranást tett fel valaki. Hatalmon lévő, vagy oda igyekvő politikus szerű képződményről, közismert emberről. Kíváncsi voltam, meddig hír, a hír? Percekig.

 

Találtam persze néhány jól megírt véleményt, ezeket a szerzőket megpróbáltam követni. Természetesnek tartom, hogy ők sem tudtak mindig ugyanazon a színvonalon teljesíteni. Az olvasottság elérésének kényszere nagy úr. Becsúszik egy- egy gyengébb poszt is.

Néha napján eltévedek tematikus blogokra is, viccek, fogyasztóvédelem, jog. Ezeken olyanok is publikálnak, akik a téma elismert szakértői. Na ezek azok a blogok, amik igazi értéket képviselnek számomra. Legutóbb a munkahelyiterror.blog-on találtam érdekes írásokat. (Meggyaláztak a kereszt nevében- 293 hozzászólással) Érdekesek még a kisközösségek, városok, tájegységek blogjai is. Kár, hogy itt is a szenzáció az úr, az kell, hogy legyen, hiszen ki olvasná több százas, ezres nagyságrendben az esztergomi x. számú óvoda mai napi beszámolóját? De a meggyesahibas.blog-ot biztosra veszem, hogy az egész ország olvassa!

 

Az ötletes kivitelezés az nagy érték, kevés az ilyen blog. Ha ez még semleges is- ha van miért, bármely oldalnak odadörgöli hülyeségeit-, akkor oda is szívesen visszatérek. Ilyen blog számomra a varanus.blog, amely különleges képeivel szerez sok mosolyt az olvasóinak. (Lebilincselő joghurtot a Jobbiknak!- 521 kommenttel, ami kiemelkedő, még akkor is, ha az érvek fogytán eldurvulnak a bérkommentelők. Ennek az írásnak különlegessége, hogy térségünk Jobbikos képviselőjelöltjét is célkeresztbe állította!) Gyakran visszatérek még a fideszfigyelo.blog-ra, a piroslapok.blog-ra és bástya elvtárs is képbe kerül néha.

 

Keveseknek adatik meg, hogy pénzhez, hogy komoly pénzhez jussanak blogjuk révén. Kevesek kiváltsága, hogy az ország közvéleményét is formálhassák egy jó írással. Akkor miért? Miért hoznak ekkora áldozatot, időt, megítélést és még ki tudja mit kockáztatva?

Biztos van közöttünk magamutogató, ártó szándékú, kekeckedő, elég…!

 

Félelmetes hatása van némelyik posztnak. Amit újságíró, bértolnok, vagy más nem mer megírni, azt a blog posztoló nyilvánosságra hozza.

Mit ér el vele?

Gyűlöletet, ellenszenvet, mocskolódást, fenyegetéseket. Akkor ezek az emberek nem normálisak? Mazochisták?

 

Nem, nem azok. Ők az igazi hívők. Akik hisznek benne, hogy hosszú évek munkájával formálhatnak, gondolkodásra késztethetnek engem, téged és mindazokat, akik úgy tudnak változni, hogy nem kell őket kaméleonnak tekinteni emiatt! Ha csak egy embert gondolkodásra késztetünk, ha csak egy ember érzi úgy, hogy nincs egyedül a gondolataival, akkor már megérte!